Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak.
A sertéspestis és a koronavírus is libikókára tették a sertésárakat, a polcokra kitett hús árában a vevők vélhetően csak az emelkedést tapasztalták, a beszakadó felvásárlási árakat nem. A jó hír az, hogy valószínűleg drágább már nem lesz a sertéshús, igaz, olcsóbb sem.
Az otthoni munkavégzésben utazó cég szerint jogosulatlan előny, hogy a Microsoft Teams az Office csomag része lehet.
Az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár újabb egyháziingatlan-felújítási csomagot szeretne.
Minden odautazó turistának fizet a kormány, ha az országban kapja el a koronavírust.
A Pénzügyminisztérium is elismeri, hogy a 2020-as büdzsének már köze sincs a valósághoz. A bevételek ugyan jól alakultak, de a kiadások elszálltak. A hiány fél év alatt elérte az egész évre tervezett összeg ötszörösét, a központi költségvetés adóssága 2200 milliárd forinttal nőtt.
A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy hosszabb távon az áfa 5 százalékra való csökkentésével segíthetik az iparágat.
A tavalyi évhez képest júniusban 51 százalékkal több munkanélküli volt Magyarországon, tömegek maradtak jövedelem nélkül.
Még csak részleges adatok ismertek arról, mennyire ütötte meg a koronavírus a kereskedelmet, de ezekből az látszik, hogy májusban még nem volt az igazi az újranyitás, csak júniusban kezdhetett el javulni a helyzet.
Az ősszel vinnék a parlament elé a távmunkát szabályozó törvénymódosításokat.
Pest megyei panziók építésére hirdettek meg pályázatot.
Az ukrán és a román vendégmunkások nélkül sok magyar vállalat nehezebb helyzetbe kerül, a távolabbi országokból érkező dolgozók helyzetét pedig a többször nem egyértelmű iránymutatások nehezítik.
Egy a válság előtt készült reprezentatív kutatásból is az látszik, hogy ha a külföldön dolgozó magyarok mindent mérlegre tesznek, akkor nem jönnek haza, és tömegesen most sem döntenek másképp – mondja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Interjú.
A légitársaság annak ellenére adna komoly bónuszt Váradi Józsefnek, hogy – mivel a koronavírus keresztülhúzott minden számítást – nem teljesültek annak feltételei, ráadásul mintegy ezer munkavállalót elküldött.
Az uniós vezetők Brüsszelben egyezkednek a következő ciklus közös költségvetéséről és a járvány miatti gazdasági mentőcsomagról.
Az amerikai lap hazai tudósítója a Kazinczy utcából jelentkezett.
Elfogyott a válságkezelésre viharos gyorsasággal félretett keret, legalábbis az a pénz, amit a kormány eredetileg beletett. Igaz, sose volt igazi alap, inkább csak annak felcímkézett zárolások. És sose volt gazdaságvédelmi, legfeljebb annyira, amennyire bármilyen, bármire elköltött forint védi a gazdaságot.
Felmérés készült az I. kerületben a koronavírus-válság kezelésére bevezetett intézkedés népszerűségéről.
A járványból és a vele járó gazdasági leállásból nem következik, hogy a külföldön dolgozó magyarok tömegesen visszatérnének – véli Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki a HVG-nek nyilatkozott.
A kormányfő az uniós költségvetés vétójával fenyegetőzik, mert úgy gondolja, a járvány miatti uniós válságkezelésben nőtt a mozgástere. Ráadásul az ő olvasatában Magyarország a nagyvonalú.
